A vallási ünnep, ahol kötelező lerészegedni, ez a purim!
Időszámításunk szerint 450 tájékán Eszter könyvének története szerint ki akarták volna irtani a zsidóságot, amelytől a nép csodával határos módon megmenekült. Így a tragikus kezdés ellenére egy igazi örömünneppel, a purimmal emlékezik meg erről a zsidó nép, amely az évszázadok alatt a zsidó farsanggá is vált. Az Eszter könyvében leírtak a keresztény Biblia részévé is vált, mégis sokáig nem hallottuk meg annak üzenetét, és sokszor megismételték volna keresztény fejedelemségek, hatalmak és egyházi méltóságok a Perzsa Birodalom alávaló terveit.
Egy egyébként megrázó ünnep formálódott át örömittas mulatsággá.
Ritka ez a fordulat vallási közösségeink ezredéves történelmében, és a vallást a felszínes közvélekedésben általában főként a bűnbánattal, az alázatossággal és a lelket átható magasztossággal kapcsoljuk össze,
nem pedig maskarás mulatozásokkal, pedig ez a purim.
A purim szó a héber sorsvetést jelenti, és az egyik bibliai könyvben szereplő történetről szól. Szomorú, XX. századi áthallásokkal. Eszter könyve azt a történetet meséli el, amikor a zsidóságot a perzsa uralom alatt az egyik főtisztviselő, Hámán irigy bosszúja miatt ki akarták irtani. A szövevényes és fordulatos történet végén Eszter, aki Achasvéros asszonya, azaz a Perzsa Birodalom királynéja lesz, kijárja a királynál népe védelmét.
Érdekesség, hogy a történet pozitív fordulata nem azt hozza el, hogy a zsidósággal való leszámolást előidéző törvényt visszavonják, csupán megadják a lehetőséget a diaszpórában, az otthonától távol élő népnek, hogy védekezzen
a birodalom katonáival szemben. További fontos pontja a biblikus könyvnek az, amelyről a zsidó vallástudósok is hosszan és sokat értekeztek, hogy nem szerepel benne az Isten fogalma. Mintegy rejtőzve jelenik meg, a Benne bízók tettei által, és abban a csodában, ahogy a választott nép végül megmenekül. De utal arra a rejtőzködésre is, ahogy kezdetben Eszter is vonakodott megvallani saját zsidó identitását.
Ezért az ünnep egyik kulcsüzenetének azt tartják, hogy vállald fel azt, aki vagy.
Az amerikai ortodox zsidó együttes, a Maccabeats Pink Raise your glass című dalának átköltött purimi dala is ezt emeli ki modern köntösben.
A zsidó naptár szerinti ádár hó 14-e estéjén - Eszter könyve szerint Hámán sorsvetéssel ezt a napot választotta ki a zsidóság elveszejtésére - beköszöntő ünnepet joggal nevezhetjük zsidó farsangnak is, hiszen szokás a beöltözés.
A purimhoz 4 vallási parancs tartozik:
- Eszter könyvének meghallgatása,
- ételajándékok küldése szeretteinknek,
- adokozás a szegényeknek,
- és ünnepi étkezés.
Az utóbbinál pedig nem finomkodott a zsidó vallás bölcsei, meghatározták azt is, hogy jó sokat kell inni:
addig kell inni, amíg nem tudunk különbséget tenni az átkozott Hámán az áldott Mordecháj között.
A történet szerint ugyanis Mordecháj volt Eszter gyámja és nagybátyja, akinek tekintélyét megirigyelve esküdött bosszút Hámán, Mordecháj ugyanis azt is megtagadta, hogy bárki ember előtt úgy hódoljon, mint Istene előtt kellene.
Jellegzetes étele a purimi lakomának az úgynevezett Hámántáska, amely egyfajta omlós tészta általában szilvalekvárral töltve, de emellett más, tradicionális kelet-európai zsidó édességet, mint a babka vagy a flódni is sütnek ilyenkor előszeretettel.
A kiemelt kép forrása: MTI / Koszticsák Szilárd