A Standard & Poor’s is leminősítette Magyarországot
Pénteken késő este jelentette be a Standard & Poor’s hitelminősítő cég honlapján, hogy az eddigi "BBB/A-2"-ről "BBB mínusz/A-3"-ra lefelé módosította a devizában és a helyi valutában fennálló hosszú és rövid futamidejű magyar államadós-kötelezettségek besorolását. A közlemény megjegyezte: ugyan ezzel még mindig a befektetésre ajánlott kategóriában tartozik, de már csak egy fokozattal annak határa felett. Az S&P Global Ratings ezzel a lépésével egy több mint tízéves pozitív tendencia tört meg, ugyanis legutóbb 2012 novemberében volt arra példa, hogy mind a három globális hitelminősítő, a Fitch Ratings, a Moody's Investors Service, és a S&P is leminősítette Magyarországot. A Fitch és a Moody's magyar államadós-besorolása "BBB", illetve ugyanennek megfelelő "Baa2", és mindkét osztályzat egy fokozattal jobb, mint az S&P Global Ratings által pénteken megállapított új besorolás.
A leminősítés indoklása között szerepel, hogy a tartósan magas infláció, a forintárfolyam ingadozása, és a külső nyomás arra kényszerítette a Magyar Nemzeti Bankot, hogy jelentősen szigorítsa monetáris politikáját, miközben a magas energiaárak, a bizonytalan gazdasági kilátások és emelkedő kamatkiadások a magas adósságállomány mellett nyomást helyeznek a költségvetésre. Ráadásul továbbra is bizonytalan az uniós források sorsa.
A magyar gazdaság idén mindössze 0,3 százalékkal növekedhet, az éves átlagos infláció pedig 18,5 százalékra emelkedhet. A kormány által 3,9 százalékra emelt hiánycélja helyett 4,2 százalék lesz a GDP-arányos deficit
– tartalmazza a hitelminősítő becslése.
Az S&P azt is megemlíti, hogy a tavaly augusztus óta érvényben tartott negatívról stabilra javította a magyar szuverén besorolás kilátását, mert a cég azzal számol, hogy
a magyar gazdaság elkerülheti a jelentős visszaesést a következő két évben, illetve kezelni tudja majd az orosz-ukrán háborúból fakadó kockázatokat annak ellenére is, hogy a fiskális és monetáris politika rugalmassága is problémát jelenthet.
Az S&P szakemberei arra számítanak, hogy a kormány fokozatosan csökkenti majd a költségvetési hiányt a következő években.
Ugyanakkor további leminősítés jöhet, ha az EU jelentősen csökkenti a Magyarországnak járó forrásokat, illetve az energiaszállítás bizonytalanná válik.
Az állami hírügynökség szerint a S&P Global Ratings idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország a pénteki osztályzati elbírálás után július 7-én, majd december 8-án szerepel ismét. A Fitch Ratings, miután a múlt héten negatívra módosította a magyar adósosztályzat kilátását, legközelebb június 23-ra, utána december 15-re jelölte ki a magyar szuverén osztályzatok idei vizsgálati időpontjait. A Moody's 2023-ra szóló felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először március 3-án, majd szeptember 1-én kerül sorra.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a leminősítés hírére reagálva az MTI-nek elmondta. hogy a magyar gazdaság igen kedvező reálgazdasági folyamatai következtében a mostani leminősítés után nagyon rövid időn belül újra a felminősítések időszaka fog következni.
A miniszter ennek kapcsán felidézte, hogy a magyar gazdaság teljesítményét korábban már is többször elismerték a minősítő intézetek, a javuló gazdasági fundamentumok következtében többek közt 2014-ben 2016-ban és 2020-ban is sor került felminősítésre. Hozzátette, hogy a kormány most sem fogja hagyni magát, nem fog tétlenül figyelni, a beindított gazdasági intézkedések elérik hatásukat, a sikeres gazdaságpolitikának újra felminősítés lesz a következménye.
A miniszter kifejtette, hogy a
kormány legfontosabb célja, hogy szemben az eurozóna több országában várható gazdasági csökkenéssel és stagflációval, hazánk 2023-ban kivédje a recessziót és 1,5 százalékos gazdasági növekedést érjen el a tavalyi igen kedvező, várhatóan 4,5 százalékos bővülést követően.
Nagy Márton hozzátette: 2024-ben a gazdaság újra kilőhet, dinamikusan 4 százalék felett nőhet a GDP, amelynek alapja a beruházás-vezérelt növekedés. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a fenntartható gazdasági konjunktúrához el kell érni, hogy a beruházási ráta a GDP 25 százaléka fölött maradjon, 20 ezer milliárd forintra emelkedjen úgy, hogy a külföldi közvetlen tőke beáramlása a GDP 7 százalékát, 10 milliárd euró fölötti szintet érjen el a következő években.
Kiemelte, hogy az infláció közellenség, amivel szemben folyamatosan harcolni kell koordináltan és együttműködve az MNB-vel. Hozzátette,
a február-márciusban bekövetkező inflációs fordulat után év végére egy számjegyűre kell leszorítani a drágulást, s ezt a küzdelmet elmondása szerint addig kell folytatni, amíg az infláció mértéke visszatér az árstabilitás szintjére.
Az ország pénzügyi helyzetét illetően leszögezte, hogy Magyarország stabilitását, ahogy eddig is tovább erősíti a kormány, ezért szigorú költségkontrollt tartva idén 3,9 százalékra, 2024-ben pedig 2,5 százalékra csökkenti a költségvetés hiányát. Nagy Márton hozzátette, az energiaszámla szankciók miatt bekövetkezett drasztikus romlása nélkül a költségvetés már most is szufficitet, azaz többletet mutatna, ez pedig szerinte egyértelműen a stabilitás alapja.
A gazdaságfejlesztési miniszter kifejtette, hogy a szuverenitás további megerősítése érdekében a 2022-es 73,5 százalékot követően hazánk tovább fogja csökkenteni az államadósságot, amelynek szintje 2023-ban tovább apad 69,7 százalékra, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg, valamint a külkereskedelmi mérleg hiányát is kezelni kell az ikerdeficit lehető legrövidebb időn belül történő megszüntetése érdekében. Emellett további kitüntetett feladat, hogy a közelmúltban meghirdetett programok - többek közt a Baross Gábor Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, Gyármentő Program és az energiaintenzív vállalkozásokat támogató program - segítségével jelentős javulást érjen el az ország az energiafüggetlenség és az energiahatékonyság területén.
Nagy Márton mindezek mellett kiemelte, hogy mindeközben a kormány nem téveszti szem elől legfontosabb stratégiai céljait, azaz megvédi a munkahelyeket, a családokat és a nyugdíjasokat. Emlékeztetett, hogy már 7 hónapja dolgoznak több mint 4,7 millióan, miközben történelmi mélységben van a regisztrált álláskeresők száma.
Kérdésre kifejtette, hogy Magyarország valamennyi Bizottsági kérésnek eleget tett, így minden akadály elhárult az EU-s támogatások Magyarországra érkezése elől.
A miniszter összegzése szerint Magyarország stabil, az ország és a költségvetés finanszírozása biztos kezekben van, ráadásul a bizalom is töretlen. Nagy Márton emlékeztetett, hogy nemrég sikeres devizakötvény-kibocsátást hajtott végre az ország, amivel a nemzetközi tartalék soha nem látott szintre, megközelítően 42 milliárd euróra emelkedett.
fotó: Budapest, 2023. január 24.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó üzleti ebédjén a budapesti Kempinski Hotelben 2023. január 24-én.
MTI/Balogh Zoltán