Orosz külügy: az ukrán rendszer jelenti a kizárólagos veszélyt Odesszára
"A gazdag történelmű Odesszát kizárólag az ukrajnai nacionalista rezsim fenyegeti, amely szisztematikusan rombolja a műemlékeket" - közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
Az orosz külügyi tárca arra reagált, hogy az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO szerdán veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánította Odessza történelmi óvárosát.
Természetesnek tartjuk, hogy Odessza felkerült a veszélyeztetett helyszínek listájára, nem vitatjuk azt a jelentős kulturális örökséget és dicsőséges történelmi múltat, amely az orosz állam részeként lett Odesszáé. Tény ugyanakkor, hogy a város gazdag történelmi örökségét kizárólag az ukrajnai nacionalista rezsim fenyegeti, amely szisztematikusan rombolja Odessza nagy alapítóinak és védelmezőinek emlékműveit
- áll a közleményben. A moszkvai minisztérium szerint az UNESCO-nak állást kellene foglalnia a város kikötői övezetében kialakított katonai létesítmények, illetve az ott elhelyezett fegyverek kérdéskörében is. A tárca felrója, hogy
"a kijevi rezsim" elbontatja II. Katalin cárnő és mások, Joszif Gyeribasz (José de Ribas), Platon Zubov, Francois Sainte de Wollant, Grigorij Potemkin herceg és Alekszandr Szuvorov tábornok emlékműveit, amelyek szerves részét képezik a város évszázados történelmi örökségének és építészeti együttesének.
A közlemény emlékeztet arra is, hogy tavaly lerombolták a várost a fasiszta megszállók ellen védő katonák emlékművét, idén januárban pedig vandálok elcsúfították az odesszai Megváltó Krisztus csodatévő képének kápolnáját, megsemmisítve a II. Miklós mártír cárt és az orosz ortodox egyház által szentté avatott Fjodor Usakov tengernagyot ábrázoló freskókat.
Az elmúlt néhány évben számos, a világörökségi helyszíni jelölés határain belül vagy annak peremövezetében található történelmi épület omlott részben össze
- hangzik az állásfoglalás az MTI híradása szerint.
A Fekete-tengeri kikötővárosban Oroszország ukrajnai invázióját követően az ukrán hatóságok úgy döntöttek, eltávolítják a közterületekről az orosz történelmi múltra utaló köztéri szobrokat.
A mai várost 1794-ben Nagy Katalin cárnő alapította, miután az ezt megelőző orosz-török háborúban a José de Ribas vezette orosz-kozák csapatok 1789-ben elfoglalták a város helyén álló török erődöt és Hadzsibej települést.
A cári időkben Odessza legnépesebb etnikai csoportját az oroszok adták, őket a zsidó népesség követte a sorban számarányukat tekintve. A Szovjetunió szétesését követően azonban az ukránok kerültek túlsúlyba a városban, ahol ma is sok orosz nemzetiségű ember él.
Fotó: A Potemkin-lépcső az odesszai kikötőnél. Wikimedia