Európába, de mindahányan! Csengey Dénesre emlékezünk
Ezer szállal kötődött Tolna megyéhez, ahol született. Az első írásai is a Népújságban jelentek meg. Vezérszónokként birtokba vette a Magyar Televíziót. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagjaként szembehelyezkedett az akkori rendszerrel. Politikai munkássága mellett mindvégig folytatta irodalmi tevékenységét is. Fájdalmasan korán, 38 évesen halt meg Csengey Dénes.
70 évvel ezelőtt, ezen a napon, 1953. január 24-én született Szekszárdon Csengey Dénes, József Attila-díjas író, politikus, a rendszerváltás egyik meghatározó pártjának, a Magyar Demokrata Fórumnak egyik alapítója - írja a wikipédia.
Tolna megyéhez ezer szállal kötődött. Középiskolai tanulmányait a szekszárdi Garay János Gimnáziumban kezdte, bár az érettségit Budapesten szerezte meg. Ezek után rakodómunkás volt egy szekszárdi építőipari vállalatnál, biztosítási ügynök volt Bátaszéken, segédmunkás a Szekszárdi Állami Gazdaság Borpincéjében.
Az első írásai a sorkatonai szolgálata alatt a Tolna Megyei Népújság fiatal alkotóknak fenntartott rovatában jelentek meg.
Leszerelését követően képesítés nélküli napközis tanító- és rajztanárként helyezkedett el a faddi általános iskolában.
A népi ellenzék tagjaként részt vett az 1985-ös monori találkozón, amelyen az egymástól elszigetelt demokratikus ellenzék képviselőin kívül, reformközgazdászok, történészek, népi írók, a Kádár-rendszerrel szemben álló művészek is részt vettek, összesen negyvenöten. A tanácskozás mérföldkő volt az 1956 utáni magyar és közép-kelet-európai ellenzéki mozgalmak történetében.
Az akkor illegális rendezvény, a magyarországi rendszerváltás előtti ellenzéki körök és csoportosulások, összességében a demokratikus ellenzék első és igazából egyetlen olyan találkozója volt, amelyen mind az „urbánus”, mind a „népi” frakció jelen volt és valamiben egyetértésre jutott.
Politikai munkássága mellett mindvégig folytatta irodalmi tevékenységét is, így 1987-től haláláig a Magyar Írószövetség, 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőségének volt a tagja. Sorra jelentek meg különféle műfajú kötetei, de ezek mellett több filmben is szerepelt mint mellékszereplő és dalszövegíró (Jancsó Miklós: Szörnyek évadja, 1987, valamint András Ferenc: Vadon, 1989.) - méltatja a Petőfi Irodalmi Múzeum.
1989. március 15-én az ellenzéki tüntetők egyik vezérszónokaként a magyar nép nevében a szabad sajtó mellett beszélt és jelképesen birtokba vette a Magyar Televíziót.
Itt mondta el a később sokat idézett kijelentését:
Európába, de mindahányan!
Azt vallotta, hogy a szellem embere végeredményben semmilyen erőszakos módszerrel sem gátolható meg abban, hogy szembehelyezkedjen a rendszerrel.
Rövid, de annál tartalmasabb élete 1991. április 8-án ért véget mindössze 38 évesen. Budapesten, a Németvölgyi úti albérletében szívelégtelenségben halt meg. A ház falán emlékét tábla jelzi, amely szavait idézi:
Mert rend nem akkor van, amikor irányítható, hanem amikor szabad egy ország, egy nép, egy társadalom.
Fotó: Gulyás Róbert Facebook oldala