2023.02.06., hétfő - Dóra, Dorottya
Győr: -8o - -6o
Az ország 19 megyéjében

Nagy Márton: az állam be fog lépni a biztosítási piacra

frisshirek.hu, 2022. november 30. - 10:40
Nagy Márton: az állam be fog lépni a biztosítási piacra
Aktívabb lesz a szabályozói jelenlét a biztosítói szektorban - mondta a gazdaságfejlesztési miniszter egy biztosítási konferencián szerdán Budapesten.

A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.

Támogatás

Az MTI beszámolója szerint Nagy Márton az Elégtelen verseny és lassú konszolidáció jellemzi a biztosítási szektort címmel megtartott előadásában azt emelte ki, hogy a szabályozás aktívabb lesz a következő hónapokban annál, mint ami eddig volt.

Több egyeztetés lesz, a piacnak ez jobb állapotot fog eredményezni és az ügyfelek jobban járnak. A biztosítói szektor többet fog dolgozni a tárcával

- szögezte le a miniszter. A szektor ugyan stabil, de nem használja ki a lehetőségeit, ebből ki kell mozdulnia. Az ágazatot stabilan növekvő díjbevételek, viszont folyamatosan csökkenő penetráció jellemzi, ami nem jó, ezzel kilóg a nemzetközi összevetésekből is. Az egy főre eső szerződésállomány alacsonynak számít - részletezte a tárcavezető, hozzátéve, hogy a piaci koncentráció mértéke tovább növelhető.

Hatékonyabbá, de nem váltak olcsóbbá a közvetítők az elmúlt évtizedben

- nevezett meg egy problémát Nagy Márton. A magyar tulajdon arányában nőttek a díjbevételek, de jelentős növekedés az idén várható, amikor az Aegon és az Union miatt nő az állami tulajdon aránya - ismertette.

Az állam be fog lépni a biztosítási piacra

- jelentette ki a miniszter, ez azonban nem jelenti azt, hogy tartósan, de a konszolidációt elő fogja segíteni. Jelenleg kedvezőtlen külső gazdasági környezetben kell működni.

A magyar GDP 4,5-5 százalék között nőhet idén, jövőre pedig alig 1 százalékkal

- mondta el Nagy, majd arról is beszélt, hogy több sokkhatás éri a lakosságot, és a vállalati szektort egyaránt, így az emelkedő energiaárak, magas kamatok, nagyobb nyersanyagárak, mindezek pedig lassuló növekedéshez vezetnek.

Az európai gazdaság már a válság előtt elvesztette versenyképességét, lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött

- értékelte a világban zajló folyamatokat meglátása szerint a tárcavezető, aki azt is megjegyezte, hogy Európában mind a földgáz, mind a villamos energia ára magasabb, mint a tengerentúlon, jelenleg a különbség nagyjából ötszörösre tehető. Miközben egyes iparágak, így a vegyipar, vagy a műtrágyagyártás eltűnhetnek, és veszélyben van a papíripar is - figyelmeztetett. Ez olyan átrendeződéshez vezethet, ami elér majd más iparágakat, például az autóipart, amelyre az uniónak szerinte még nincs kezelési terve.

Az infláció általánosan emelkedik a világban, Európában jelentősebben. Több évtized óta nem látott magas szinteken van a fogyasztói árindex, ami "egy-két évig még biztosan" marad

- jelentette ki Nagy Márton, relativizálva ezzel a kiugróan magas magyar általános drágulást. Mindezek miatt nehéz évtizedek elé néz Magyarország is - folytatta -, és kérdésnek nevezte, hogy az európai versenyképességi lemaradásból hogy fog tudni kimaradni az ország.

Megfeszített munka folyik jelenleg

- kommentálta a miniszter a 2023-as költségvetés tervezését. Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke az eseményen arról beszélt, hogy számos területen és kérdésben kezdtek már egyeztetést a kormánnyal. A magas infláció az elmúlt ötéves átlagot minden területen meghaladó átlagos kárráfordítást okoz, miközben a szektornak a klímakockázatok kezelésével is szembe kell néznie, hiszen a tűzveszély, vagy az aszály miatti biztosítási események megtízszereződtek.

Az aszály miatti kárkifizetés idén több mint 40 milliárd forint volt, ami az agrárdíjbevételek duplája, míg 2021-ben alig 10 milliárd forintot tett ki

- jelentette ki összegzően Erdős, miközben a biztosítók idén nagyjából 50 milliárd forint extraprofit adót fizetnek be az előzetes adatok szerint, tette hozzá az elnök, megjegyezve, hogy a piaci szereplők nyereségessége várhatóan jelentősen csökken 2022-ben. A MABISZ jövő januárban kampányt indít az alulbiztosítottságról, és felhívják a figyelmet az értékálló biztosítások kialakításának fontosságára - zárta beszédét a szervezet vezetője.

A kiemelt kép forrása: MTI / Koszticsák Szilárd