Völgyi Lajos: hagyjanak minket nyugodtan dolgozni
Nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, főleg ha nem kormánypártiak. Völgyi Lajos siófoki önkormányzati képviselővel beszélgettünk a képviselői munkáról és a város gazdasági helyzetéről.
Mióta önkormányzati képviselő Siófokon?
2002 óta. 1998-ban indultam először, a helyi MSZP megkeresésére. Akkor másodikként végeztem, de 2002-ben már megnyertem az egyéni körzetem. Én voltam Siófokon az első képviselő, aki 500 feletti szavazatot kapott.
Akkor éppen 20 éve képviselője a városnak. Miben volt más akkor a képviselőség és milyen most?
A saját tevékenységemről, vagy a személyemről nem nagyon tudok mit mondani, nehéz is megítélni az embernek önmagát. Nincs kimondottan olyan projekt, ami nélkülem nem valósult volna meg, nem a saját szerepem a fontos. Ennek a munkának nem is az egyénről kell szólnia, hanem a városról.
Miben más most a város?
Jellegében Siófok nyilván nem változott, hiszen a nyár fővárosáról beszélünk. Az alapvető dolgok nem módosultak, de átalakulás zajlott le. A rendszerváltásig is az idegenforgalom fővárosa volt, akkoriban még 4 millió feletti vendégéjszakát regisztráltak egy évben. Ám ez lement a rendszerváltás után fokozatosan 1 millió és 1 millió kétszázezer közeli számra. Ezért is mondom el mindig, hogy legalább magunknak ne mondjuk, hogy Siófok az idegenforgalomból él, mert ez már régen nem igaz.
Most mennyi a vendégéjszakák száma?
Ameddig van hivatalos adat, tehát szeptember végéig, ez most is 1 millió 159 ezer.
A négymilliós magasságba nem is ment vissza a szám sosem?
Á, nem, az már abszolút elmúlt. A 80-as évek vállalati, szakszervezeti üdültetéseinek megszűntével ez a szám már elérhetetlenné vált.
Azóta szinte minden évben 1 millió és 1 millió kettőszázezer között mozog, de ezzel még mindig az országos élvonalban vagyunk. Ha ezt visszaosztjuk átlagban, akkor az azt jelenti, mintha minden nap 3000 vendég lenne Siófokon. Azt meg nem lehet mondani, hogy ez a 3000 ember tartja el a 25000 siófokit. Nem is lehetne. De természetesen fontosak a városnak a vendégforgalomból származó bevételek.
Mi most a város fő bevétele? Miből él a város?
Érdekes módon az építményadóból származó bevétel jelentősen megnőtt. Nincs most nálam a hivatalos statisztika - de a SiópArtban a város kulturális folyóiratában, aminek felelős szerkesztője vagyok, pár éve megjelent a helyi adók alakulásáról egy elemzés.
Na, jó – mondja mosolyogva- mégis van egy saját projektem, a SiópArt az én kezdeményezésemre jött létre.
2020-ban a rendszerváltás 30 éves évfordulójára készült egy statisztika is, ami a ebben a folyóiratban jelent meg, és abból is látható, hogy az építményadó bevétel jelentősen megnőtt az évek során. De ha valaki végigmegy a városon, láthatja is, hogy mennyire sok új épület és mennyire sok építkezés van a városban.
De a legjelentősebb tétel az iparűzési adó.
Régen komoly vita volt arról, hogy csak az idegenforgalmat, vagy más szakágakat is fejlesszen a város. Sokan féltek a változástól, mert az ipari beruházás nekik a füstölgő gyárkéményeket jelentette. Szerencsére azonban mostanra ez eldőlt, és elindultunk abba az irányba, hogy több lábon álljon a város. Jelenleg 3-4 milliárdos éves bevétele van a városnak helyi adókból.
Két polgármester alatt is képviselő volt. Mi a két legnagyobb különbség közöttük?
Ezt össze kellene szedegetni, sosem gondoltam ezt ebben a formában végig, de nem annyira a személyük miatt van számomra különbség. Inkább abban, hogy a Balázs Árpád vezette város idején ellenzékben voltunk, jelentős döntésekbe és az irányvonalba nem tudtunk beleszólni. Itt ellenzék alatt értek mindenkit, aki nem fideszes képviselő volt, a mi véleményünk egyáltalán nem volt döntő.
Lengyel Róbert győzelme után kezdődött el a változás, igaz, hogy az első ciklusban nem volt testületi többségünk, mégis bővült valamelyest a mozgásterünk, jobban bele láttunk a város helyzetébe.
De az igazi áttörést az hozta, amikor 2019-ben testületi többségünk lett, azzal jelentősen megváltozott a helyzet. Jelenleg bizottsági elnök vagyok, és a város legnagyobb cégének felügyelőbizottsági elnöke is lettem. A pénzügyi bizottságot vezetve érzem át igazán, milyen fontos bizottság ez. Nemegyszer több napirendi pontunk van, mint a testületi ülésnek.
Tehát sokkal több tapasztalatom és feladatom lett. Számomra főként ebből adódik a különbség a két időszak között.
Most nem az MSZP jelöltjeként került be a testületbe, hanem a Becsülettel Siófokért Egyesület színeiben.
Nem volt jelentősége, és közös döntés volt. Nem fordítottam hátat a közösségemnek, és továbbra is a városért dolgozom. A kampány alatt is végig hangsúlyoztuk polgármester úrral, hogy én vagyok az egyetlen párthoz köthető ember a csapatban. Egyrészt nem is lett volna értelme letagadni, mert Siófokon mindenki tudja, hogy én vagyok az MSZP helyi elnöke, másrészt éppen azért esett rám a választás, mert kellett valaki „rutinos” ember is a testületbe, aki már tudja, hogyan működik az önkormányzat pénzügyi és gazdasági vonala. Rajtam kívül minden frakciótag-társam most indult először.
Mennyire rázódott össze ez a csapat? Valóban csapatról beszélhetünk?
Abszolút! A frakcióüléseken megvitatjuk a kérdéses dolgokat, hogy aztán a testületi üléseken már többnyire közös legyen a frakció álláspontja.
Mi lesz az iskolai melegvízzel?
Ez most egy viszonylag friss téma. Polgármester úrnak jeleztem, hogy a Tankerülettel az átadáskor kötött szerződések részleteit kell megnézni. Erős a gyanúm, hogy a szerződésben nincs az benne, hogy időnként változhatnak a feltételek, egyszer ez felel a melegvíz-szolgáltatásért, máskor meg más.
Milyen a hangulat ennek kapcsán a városban? Volt-e már lakossági megkeresés ez ügyben?
Felém nem, bár most, amikor erről beszélgetünk, ez még egy elég friss téma. A teljes közvélemény még nem szembesült vele. Polgármester urat keresték meg inkább.
És a postabezárások kapcsán?
Azzal kapcsolatban inkább hallok morgást. Nálunk ugye két külső városrészen lévő postát zártak be, Kilitin és Széplak Felsőn. Kiliti az érzékenyebb, az egy 2000 lakos feletti városrész, ott nagyobb a zúgolódás, de az egész Siófokot nem mozgatja át, mert a másik húszegynéhány ezer amúgy is a városközponti postára jár.
A rezsi emelkedése mennyire okoz gondot a városnak? Tervezik-e a közvilágítás lekapcsolását?
A lekapcsolását nem, de a szűkítése órákban már megtörtént. Amikor világossá vált, hogy milyen energiaárak lépnek pályára, a Polgármester azonnal megalakított egy energia-válságstábot, aminek tagja vagyok, és minden kedden ülésezünk. Az első lépéseink egyike volt a közvilágítás racionalizálása. A jövő évi költségvetés tervezésekor jelentős, nagyon jelentős tétel lesz az energiaárak brutális növekedése miatt a költségszerkezet újragondolása.
Karácsonyi világítás valószínűleg azért valamilyen lesz, bár erről még nem született konkrét döntés, de mindent nem lehet teljesen visszavágni.
Egy utolsó kissé vidámabb kérdés. Ha a jótündér teljesítené a kívánságát, a várossal kapcsolatban, ahol nem számít se pénz, se jogszabály, mi lenne, amit kívánna?
Az első biztosan az lenne, hogy adják vissza a kormány által elvett bevételeket, mint a gépjárműadó, ne kelljen szolidaritási hozzájárulást fizetni nekünk, önkormányzatoknak, akik önkormányzatként inkább képviseljük a helyiek érdekeit, mint az állam.
De azt hiszem, hogy leginkább csak azt kívánnám, hagyjanak bennünket nyugodtan dolgozni.
A másik kívánságom már inkább politikai. Szeretném, ha megszűnne a települések megkülönböztetése a városvezetés politikai színezete alapján, a régi, „kiszárítjuk ez ellenzéki településeket” szemlélet eltűnne, mindenkinek sokkal jobb lenne.
Ha ezek megvalósulnának, akkor a harmadik kérésem már csak egy csésze kávé lenne…
Fotó: Facebook/ Völgyi Lajos