Fülöp Attila a Nyíregyházi Egyházmegye által a szociális munka napja alkalmából szervezett díjátadó ünnepségen az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy a szociális szféra és a gyermekvédelem területén dolgozók teszik biztonságossá a valamilyen szempontból hátrányos vagy segítségre szoruló emberek és családok életét, az általuk elvégzett munka pedig egy közösség életét teszi erősebbé.

Önök azok, akik, ha baj van, akkor nemcsak egy stadion lelátójáról szurkolnak, hanem valósan odamennek, és megfogják valakinek a kezét, ezért ez a munka valóban a magyar nemzetért végzett hivatás

- fogalmazott az egyházmegye szociális intézményeinek dolgozói előtt az államtitkár.

Elmondta, öt éve ez a nap a szociális ágazatban dolgozók ünnepe, amivel a gondoskodás hivatását ismeri el az ország. Fülöp Attila szerint erről a munkáról beszélni kell a hétköznapokban is, hiszen az idősgondozásban, a fogyatékkal élők ellátásában, a házi segítségnyújtásban, a hajléktalanokkal és a szenvedélybetegekkel való foglalkozásban, a gyermekvédelemben naponta számtalan szakember dolgozik "arctalanul", de magát az egész szociális szférát képviselve.

Felidézte, a rendszerváltás előtti években a háttérbe szorult a szociális terület, az innen örökölt nehézségek pedig rányomták a bélyegét fejlődésére. Ezért kell nap mint nap beszélni erről, mert enélkül nem tudunk tárgyilagosan, a józan ész talaján állva beszélni és viszonyulni hozzá - nyomatékosította államtitkár.

Az államnak az a feladata, hogy jogszabályokkal és pénzügyi támogatásokkal segítse ezt a területet, a jelenlegi költségvetés 1140 milliárd forintot biztosít a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és szociális kiadásokra, ami jóval három és félszerese a 2010-ben erre fordított 325 milliárd forintnak - jelentette ki.

A jövő évi büdzsé erre a célra 1300 milliárd forintot tartalmaz, ez tehát már négyszerese a tizenkét évvel ezelőtti összegnek

- hangsúlyozta Fülöp Attila.

Megjegyezte, a fejlesztésekre és az ágazat fenntartására természetesen egyre több erőforrásra van szükség, de a támogatások folyósítása és a jogszabályok megalkotása mellett fontosak azok az intézmények is, akik a "terepen" vannak, a legközelebb állnak a bajbajutott családokhoz.

Ezek a szereplők jellemzően az önkormányzatok, az egyházak és a civil szervezetek, ők tudják a helyben jelentkező problémákat megoldani - emelte ki az államtitkár, megköszönve az eddig végzett munkájukat.

Az ünnepség keretében Fülöp Attila és Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke munkájuk elismeréseként díjakat adtak át a görögkatolikus egyházmegye szociális intézményeiben dolgozóknak.

Eközben az Országgyűlésben végszavazás előtt áll a kormány által benyújtott salátatörvénybe illesztett törvénymódosítás, amivel az állam kivonulna a szociális feladatok ellátása alól.

A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról elnevezésű, a kormány nevében Semjén Zsolt által benyújtott törvénymódosító javaslat  kijelenti, hogy

az ember szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős, utána a családja, majd az önkormányzat, az egyház, és csak ezt követően az állam.

A parlamentben az ellenzéki képviselők egy csoportja folyamatos felszólalásokkal igyekeztek megakadályozni a módosításról szóló vita lezárását. Az obstrukció egyik résztvevője, Ungár Péter LMP-s országgyülési képviselő úgy nyilatkozott a törvénymódosításról:

Ez részben a szekuláris szociális ellátórendszer elleni ideológiai támadás, részben az egyedülálló és gyermektelen emberek másodosztályú állampolgárrá minősítését jelenti. Ha valaki 76 évesen demens lesz és gyermektelen és ateista, akkor az államnak kell nyújtani neki méltó ellátást. Ezért fizette a közteherviselést.

A képviselő közösségi oldalán beszámol egy 2020-ban megrendezett konferenciáról, ahol Orbán kijelentette, hogy a jóléti állam „már nem működő struktúra”. Az elmúlt bő évtizedben az állami szociális szolgáltatások folyamatos leépítése történik, ami az egyházak térnyerésével párosul. Ahogy olvasható a megszavazás előtt álló törvény szerint az állam az utolsó lenne a sorban, és csak akkor lépne be, ha az egyházi szervezetek kudarcot vallottak. Fülöp szerint az egész ellátórendszer 50 százalékáért felelnek az egyházak, a gyermekvédelem esetében ez 75 százalék, míg a nevelőszülői területen majdhogynem 100 százalék.

Régi vita zárult le, ami arról szólt, honnan közelítsük meg a szociális gondoskodás folyamatát. A kommunizmus öröksége volt még az a szemléletmód, hogy a szociális problémákat az állam oldja meg, ez persze álságos és tarthatatlan volt. Ha viszont gondoskodásról beszélünk, az ott kezdődik, hogy a szociális problémát oldja meg az egyén és a család, ha erre nem képesek, segítsen a helyi közösség, és csak ez után lépjen be az önkormányzat, vagy az állam

– mondta Fülöp Attila a Máltai Szeretetszolgálat magazinjának.

fotó: Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára elimerést ad át Ari Józsefnének a szociális munka napja alkalmából a fehérgyarmati Városi Szociális Központ által szervezett, szakmai nappal egybekötött megyei Assisi-díjkiosztó ünnepségen Nagyaron, a Luby-kastélyban 2022. november 14-én. Jobbról Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője. MTI/Balázs Attila