Később kell befűteni, de nem lehet ennek szívből örülni...
Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzésében azt írta, az elmúlt 50 év megfigyelései alapján augusztus utolsó dekádjában egy jelentősebb, majdnem 4 Celsius-fokos melegedés történt, azaz
a nyári meleg egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, de az őszi hónapok egy része is szignifikánsan melegszik.
Az MTI által szemlézett tanulmány megjegyezte, hogy
a tartósabb meleg periódusok hosszának és gyakoriságágának növekedése októberben és különösen novemberben látványos.
Az október 20. utáni időszakra 2-4 Celsius-fokos emelkedést és 2-5 nappal több meleg napot mutatnak a számok, novemberben pedig 1996 után legalább kétszer több meleg nap fordult elő az azt megelőző időszakhoz viszonyítva.
Az elemzés szerint a meleg őszi napok számának növekedése októberben délen-délnyugaton az erőteljesebb, novemberben pedig inkább az ország középső részén, valamint a Tiszántúlon nagyobb.
A kutatók szerint lehetnek előnyei a melegebb ősznek, a szeptemberi várható növekedés a nyárvégi, vízparti turizmus számára lehet kedvező, az októberi több meleg nap az őszi turizmus fejlesztését teszi lehetővé, és a meleg időszakok miatt kitolódik a fűtési időszak kezdete, ami mérsékelheti a fűtésből eredő kibocsátásokat.
A tanulmány szerzői felhívták a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy
az őszi melegedés káros hatással lehet a lombhullató erdőkre, amelyek hamarabb elhullajthatják így a leveleiket.
Hozzátették: a megoldás az lehet, ha új, speciális erdőket, például nem lombhullató mediterrán fajokat telepítünk, amelyek alkalmasak a többlet szén-dioxid megkötésére és ezáltal a légkörből való kivonására.
Illusztrációs fotó: Őszi színekben pompázó fák Debrecenben 2022. október 13-án. MTI/Czeglédi Zsolt