Corvinus: Magyarországon létezik életkori diszkrimináció, ami a gazdaságra negatívan hat
A fiatalabb álláskeresőket körülbelül 2,2-szer gyakrabban hívják meg interjúra, mint az idősebbeket. A munkáltatók az idősebb jelentkezők készségeit a tényleges képességeiknek csupán felére-kétharmadára (45-67%-ára) értékelik – derül ki a Corvinus kutatóinak publikációjából, amely az Employee Relations című folyóirat szeptemberi számában jelent meg. Következtetésük szerint tehát Magyarországon létezik életkori diszkrimináció, ami a gazdaságra negatívan hat, hiszen erőforrás-pazarlás.
A Budapesti Corvinus Egyetem oktatói kísérlettel bizonyították, hogy Magyarországon az idős álláskereső nők életkoruk miatt hátrányos megkülönböztetést szenvednek el. Berde Éva egyetemi tanár, a Demográfia és Gazdaság Kutatóközpont vezetője és Mágó Mánuel László, az egyetem Közgazdaságtan Intézetének adjunktusa 2019-ben két-két fiktív önéletrajzot készített, az egyik párost irodai asszisztensi állásokhoz és másik kettőt gazdasági elemzői állásokhoz. Mindkét pár egy fiatalabb (34 éves) és egy idősebb (60 éves) nő karrierútját foglalta össze, 26 év korkülönbséggel. A fényképes önéletrajzok tartalmát teljes egészében kitalálták, kivéve az aktív e-mail címeket és telefonszámokat, hogy a válaszok nyomon követhetők legyenek. Az elemzői pozícióra beadott önéletrajzokhoz kitalált nők számára LinkedIn-fiókokat is létrehoztak. Az interjúra való meghívás arányát matematikai statisztikai, valószínűségi módszerekkel elemezték.
Három évvel ezelőtt a Deloitte egy felmérésében, amelyben 10 ezer céget vont be, arra volt kíváncsi, mi az általános vélekedés a 45 és a 74 közötti munkavállalókról. A cégek kétharmada már akkor is versenyhátrányként értékelte az ilyen korúak alkalmazását.
Általános vélekedés szerint azért választják szívesebben a fiatalabbakat a munkáltatók, mert
sokkal több bennük a lendület, az energia, és nem utolsó sorban olcsóbbak.
"Ez a két folyamat, az öregedő társadalmak és a fiatal munkaerő hajkurászása aztán számos feszültséget szül. A 40-es generációtól felfelé meg kell barátkozniuk a munkavállalóknak azzal, hogy nála fiatalabb a főnöke, emellett az egyre komplexebbé váló feladatokkal is meg kell birkózniuk. A fiatalabbak lényegesen gyorsabban adaptálódnak az új és egyre komplexebb feladatokhoz, míg 45-50 éves kortól felfelé egyre lassabb ez a folyamat, már csak azért is, mert teljesen másfajta körülmények között nőtt fel ez a generáció, másrész a motivációja sincs meg hozzá feltétlenül - ezáltal viszont beláthatatlan szakadék keletkezik a generációk között" - folytatta a szakember, olvasható a penzcentrum.hu írásában.
Mindemellett viszont a technikai feltételek adottak lennének, hogy egyre több tudást szedjünk magunkra az online térben, akár ingyen is. A probléma abból adódik, hogy ha nem tartjuk megfelelően karban az agyunkat, akkor a szellemi kapacitásunk csupán nagyjából 30 éves korunkig nő, onnantól kezdve stagnál, majd csökken. A technikai fejlődés üteme miatt agyunk karbantartása elkerülhetetlen, hiszen a megszerzett tudásunk egyik pillanatról a másikra válhat és válik is értéktelenné.