A brit védelmi hírszerzés elemzői úgy vélik, hogy Moszkva egyre inkább más, súlyos szankciókkal sújtott államokból szerez be fegyvereket, mivel saját készletei kimerülnek – írja a Bloomberg, amit a napi.hu szemlézett.

A brit védelmi minisztérium által közzétett frissített jelentés arra hivatkozott, hogy az ukrán erők lelőttek egy iráni gyártmányú drónt, ami azt bizonyítja, hogy Moszkva Teheránból származó rendszereket használ.

Ukrajna azt állította, hogy lelőtte a drónt Kupjanszk közelében, a keleti fronton, Harkiv környékén az orosz vonalakat áttörő offenzíva részeként, vagyis a Shahed önmegsemmisítő drónt az ukrán erők lőtték le, és nem a tervezett módon robbant fel a becsapódáskor.

#UKRAINE WAR | FREE BLOG

-- #Russia to buy rockets, artillery shells from #NorthKorea, U.S. says.

Follow the latest updates on the #UkraineWar at Nikkei Asia's free blog.#UkraineRussiaWar #RussiaUkrainehttps://t.co/BDFTA5Bkz1

— Nikkei Asia (@NikkeiAsia) September 6, 2022

A brit védelmi minisztérium közölte:

Oroszország nagy valószínűséggel először vetett be iráni pilóta nélküli légi járműveket (UAV) Ukrajnában. 2022. szeptember 13-án ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy erőik lelőttek egy Shahed-136 UAV-t Kupjanszk közelében, Ukrajna sikeres, folyamatban lévő offenzívájának területén. A Shahed-136 egy egyirányú támadó UAV, amelynek állítólagos hatótávolsága 2500 kilométer. Hasonló, iráni gyártmányú rendszereket valószínűleg használtak már támadásokban a Közel-Keleten, többek között az MT Mercer Street nevű olajszállító tartályhajó ellen 2021 júliusában.

Kim Dzsongun szerint a két ország a második világháborút követően talált egymásra stratégiai partnerként https://t.co/x2hTeVR8HN

— Euronews magyarul (@euronewshu) August 15, 2022

Az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek az ukrajnai invázió februári kezdete óta, és a szankciók korlátozták a fegyverrendszerek kulcsfontosságú alkatrészeinek hozzáférését. Az elmúlt hét sikeres ukrán ellentámadásai miatt pedig több száz tankot, rengeteg muníciót kellett hátrahagyniuk. Véleményük szerint Oroszország szinte biztosan egyre inkább más, súlyos szankciókkal sújtott államokból, például Iránból és Észak-Koreából szerzi be a fegyvereket, mivel saját készletei egyre fogynak.

Az amerikai hírszerzés szintén ezt állapította meg, hogy Oroszország több millió tüzérségi lövedéket és rakétát vásárol Észak-Koreától, hiszen a hatodik hónapja tartó invázió már jóval tovább tart, mint azt ahogy eredetileg tervezték.

A Washington Post is ugyanezt a hírt erősítette meg a nemrég titkosított amerikai hírszerzési adatokra hivatkozva. Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőt idéznek: „Arra számítunk, hogy Oroszország megpróbálhat további észak-koreai katonai felszereléseket vásárolni a jövőben”.

Oroszország, bár szerette volna, egyelőre nem kapott fegyverzeteket Kínától, mert a pekingi kormány aggódik a nyugati szankciók várható hatásai miatt. Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter többször is jelezte, hogy ha Kína legnagyobb számítógépes chip-gyártója, a Semiconductor Manufacturing International Corporation vagy más vállalatok megsértik az Oroszországgal szembeni szankciókat, az Egyesült Államok bezárja ezeket a vállalkozásokat, megszakítva hozzáférésüket az amerikai technológiához a félvezetők terén - olvasható az euronews.com oldalán.