2022.12.04., vasárnap - Barbara, Borbála
Győr: 4o - 5o
Az ország 19 megyéjében

Női szörnyetegek és családot robbantó bombák

frisshirek.hu, 2022. augusztus 25. - 21:00
Női szörnyetegek és családot robbantó bombák
Néhány órával azután, hogy híre ment annak: az Állami Számvevőszék aggódik „a nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága” miatt, mondván, az demográfiai problémákat okozhat, Nyáry Krisztián egy Facebook-posztban idézte fel: volt már olyan korszak Magyarországon, amikor a politika sokallotta a nők számát az egyetemeken. De Márki-Zay Péter és sokan mások megírták a véleményüket oldalukon.

„Kmety Károly, a jogi egyetem professzora és parlamenti képviselő 1907-ben a magyar történelemben először numerus clausus bevezetését indítványozta az egyetemeken. Nem faji, hanem nemi alapon: célja a nők visszaszorítása volt. A diplomát szerző lányokat «női szörnyetegeknek», a tudást szerző asszonyokat «családot robbantó bombának» nevezte a képviselők egy részének hangos helyeslése közepette” – kezdődik az író, irodalomtörténész közíró posztja.

Felidézi, hogy Kmety javaslata nyomán volt politikus, aki a középiskolákból is kitiltotta volna a nők többségét, és azt is, hogy a nők tanuláshoz való jogát az ülésteremben egyetlen férfi politikus sem vette védelmébe – aki nem értett egyet Kmety képviselő javaslatával, az is hallgatott. (Később kiderült, hogy Kmety képviselő felesége maga is diplomás „női szörnyeteg”, aki tanárképző főiskolát végzett.)

Nyáry Krisztián posztja hosszasan idézi Bédy-Schwimmer Rózsának, a Feministák Egyesülete elnökének válaszát, a Nő és a Társadalom című lap vezércikkét. Eszerint:

„Numerus clausus megállapítását kéri Kmety; az egyetem női hallgatóival szemben. Bánffy tovább megy és azt hiszi, »hogy a nőképzés« kérdésében a miniszter úr nemcsak az egyetemeknél, de már a középiskoláknál a korlátozás álláspontjára kell hogy helyezkedjék. (…) minden reakciós követelést a nő szent, természetes hivatása, a család boldogsága nevében emelnek.”

Az egyetemeken, főiskolákon tanuló nők száma körüli vita nemcsak azért megdöbbentő, mert bő 110 év után ugyanitt tartunk, hanem azért is, mert ez az 1900-as évek elején egyáltalán nem volt tömeges probléma. „1900-ban összesen 31 nő tanult a budapesti egyetemen, és ők is csak a férfiaktól elkülönítve”, ráadásul a diploma megszerzése után sem volt könnyű állásba kerülniük. Nyáry megemlíti az első orvosnőt, aki állami alkalmazásba került: 1903-ban egy olyan kolozsvári menhelyen kapott állást, ahová senki más nem akart menni.

Az első világháború alatt aztán újra megnyíltak a felsőoktatás kapui a nők előtt, de a háború után aztán megint fordult a kocka, pláne, hogy „az elcsatolt területekről menekülő értelmiségi férfiakat sem a közigazgatás, sem a munkaerőpiac nem tudta felszívni. Meg kellett hát szabadulni a konkurenciától”.

Az ilyen körülmények között született 1920-as numerus clausus nemcsak Európa első zsidóellenes törvénye volt, de „a törvény alkalmazásával megbízott hatóságok és egyetemi vezetők a zsidók mellett a nőket is eltanácsolták a legtöbb budapesti egyetemről”. És miközben „a zsidók esetében még lehetett azzal takarózni, hogy nagyobb arányban jártak egyetemre, mint ami a vallási arányuk volt, de ugyanez az indoklás éppenséggel a nők egyetemi arányának növelését hozta volna magával. Ezért ott nem is indokoltak semmivel, csak tiltottak” – idézi fel Nyáry.

Márki-Zay Péter pedig az "Állami Számvevőszéknek tisztelettel azt javaslom, hogy inkább az európai uniós kifizetések szabályszerűségét, a közbeszerzéseket vizsgálja és ne a demográfiai változásokról értekezzen. A szakmát pedig bízzuk a szakemberekre.

"Aki ismer, tudja rólam, hogy családpárti vagyok, ám határozottan tiltakozom az ellen, hogy a nőket tárgyiasítsuk, és valami „utódszülő eszközöknek” tekintsük!
Feleségem, Felícia 3 diplomával 7 gyermek édesanyja. Amióta ismerem, mindig tanult, képezte magát. Mindezek mellett nem hanyagolta el a családját.
Az ÁSZ tanulmánya azt is kifogásolja, hogy a tanári pálya elnőiesedett, ám arra már nem tér ki, hogy milyen veszélyeket rejt magában az aggasztó méreteket öltő tanárhiány hazánkban. Ha ellensúlyozni akarjuk a problémát, nem bűnbakokat kellene a kormánynak keresnie, hanem a tanárokat kellene megbecsülni, a tanári pályát pedig mind erkölcsi, mind anyagi megbecsülés folytán kell vonzóvá tenni."