Festői várak Veszprém megyében! Barangoljunk!
Cseszneki vár
A cseszneki vár a Bakony hegységben, a Győr és Zirc közötti 82-es főút mellett, Csesznek község felett található. Könnyen megközelíthető, belépődíj ellenében látogatható.
A Cseszneki vár Magyarország leglátványosabb várromjai közé tartozik, ahonnan a látogatóknak csodálatos kilátásban lehet részük a Bakonyra. Előzetes egyeztetéssel igényelhető várvezetés, mely tartalmaz egy vezetett látogatást Kőmosó-szurdokba is. Az évente megrendezésre kerülő a Cseszneki Várjátékok alkalmával egész napos programmal várják a látogatókat. A vár megtekinthető kutyával is.
Csobánc vára
Csobánc vára a Csobánc hegyen található. A 13. században épült, ma már csak romjai vannak meg. Régészeti feltárása jelenleg is folyamatban van.
Feltárására 1953-ban indultak meg régészeti, feltárási kutatások, majd 1984-ben felméréseket végeztek ám napjainkra rettenetes állapotba került, megóvása, felújítása sürgős tennivalókat kíván. E célból egy helybeli baráti társaság létrehozta a Csobánc Váráért Alapítványt 2003 májusában. 2007 és 2011 között újabb régészeti és feltárási munkálatok történtek. A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne.
Ingyenes parkolásra a vártól nem messze, a Jókai utca végén van lehetőség. Innen egy kényelmes, körülbelül 30 perces sétával könnyen elérhető a vár, útközben több látványosság is megtekinthető.
Szarvaskő vára
A Bakony nyugati oldalán, enyhébb lankák közötti völgyben bújik meg Döbrönte kicsiny települése, ami felett drámai festőiséggel törnek az égbolt felé a középkori vár maradványai.
A törökkel vívott 1526-os mohácsi csata utáni belháborús időszakban a döbröntei várbirtokot igyekeztek megerődíteni, ekkoriban emelték a hatalmas, vastag falú rondellát, aminek lőréseiből pusztító ágyútűz alá vehették a rohamozó ellenséget. Ám, még jó darabig nem számított jelentős végvárnak.
A vár pusztulását valószínűleg egy török portyázó csapat okozhatta, később a gazdátlan romok köveit a környékbeli lakosság elhordta. Döbrönte várromjának falait a 21. század elején részben restaurálták, de még sok részletét a föld mélye rejti. A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne.
A vár egész évben látogatható, a belépés ingyenes.
Sümegi vár
Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A háromosztatú erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. A fellegvár falai egy évszázaddal később készültek el, majd a 15. század folyamán a vár előtti fennsíkot is erős, magas védőfallal vették körül. A vár 10292. számú azonosítóval állami tulajdonú műemlék.
A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították.
A Sümegi vár Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A várhegy tetején álló erődítmény már távolról is könnyedén észrevehető. A vár évek óta otthont ad koncerteknek, színházi előadásoknak, céges csapatépítőknek, filmforgatásoknak.
A vár tövében található Lovagi Arénában egész évben szerdai és szombati napokon, Európa szerte ismert Történelmi Lovasjátékokat rendeznek. A műsort spanyollovas karusszel bemutató indítja, majd következik a mongol lovaskaszkadőr show és a Lovagi Torna bemutató narrátorral, zenei aláfestéssel. A programot középkori lakoma zárja.
A Sümegi vár a település központi részén helyezkedik el, és a 84-es úton közelíthető meg. A vár a parkolótól 10 perces sétával érhető el.
Veszprém vára
Veszprém városa a Bakony peremén, mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt területen helyezkedik el. Egy, a környező térszínből alig 40 m-re kiemelkedő sziklagerincen emelkedik a hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, hozzávetőleg 400 x 100 m-es alapterületű, festői szépségű barokk és klasszicista palotákkal beépített várnegyed, számos egyházi, tudományos és művészeti intézmény otthona, élénk forgalmú turisztikai célpont.
A Veszprémi Várnegyedben zajló felújítási munkálatok első üteme jelenleg is zajlik, így a következő épületek átmenetileg nem látogathatók:
- Érseki Palota
- Szent Mihály Főszékesegyház
- Boldog Gizella Kápolna
- Szent György Kápolna
- Boldog Gizella Gyűjtemény
A 2023-ban megrendezésre kerül Európa Kulturális Fővárosa programsorozat kapcsán a Vár részleges megnyitásra kerül. A felújítási munkálatok teljes befejezése várhatóan 2025-ben történik meg.
Hölgykő vára
Hölgykő vára vagy „Herend vára” a mai Csehbánya és Városlőd között található, a Csigahegynek (más néven Schlossberg) nevezett, észak-déli irányú hegyvonulat északi meredek nyúlványán, a Torna-patak keleti ága által északról fél körívben közrefogva.
Magának a várnak a romjai egy 30 m × 30 m-es alapterületű dombtetőn foglalnak helyet, melyet egykoron a hegygerinc felől lehetett megközelíteni. Egykori bejárata még kivehető, ám néhány fal- és sáncmaradványon és az 5 m mély ciszternán kívül szinte semmi sem maradt.
Rezi vár
A Balatontól északnyugati irányban, Rezi település határában, a Keszthelyi-fennsík egyik 427 méter magas sziklaormának kiugró részét koronázzák meg Rezi várának kőfalai.
A vár e redetileg egy északi szűkebb, jól elkülöníthető lakrészre és egy dél felé mind jobban kitáguló, falakkal körülvett udvarból állott. Fénykorában a várudvart 9 m magas védőfal vette körül. A vár legkorábbi része egy természetes sziklaárokkal védett lakótorony volt.
Ma már csak az egykori lakótorony keleti, a vár keleti és nyugati fala áll néhány ablak és dongaboltozat nyomaival, az erődítmény többi része elpusztult. A várromtól délre, az úgynevezett várkert helyén terült el a hajdani elővár, mely jelenleg egy hangulatos erdei pihenőhely, padokkal, asztalokkal, szalonnasütő helyekkel várja a békés kirándulókat.
Zádor-vár
Zádorvár vagy Himfy-vár jelentős maradványai a Balaton-felvidék zöldellő lankái között terül el a csupán néhány utcából álló Barnag és Pécsely község között. Pécsely községből kiindulva jó egyórányi kapaszkodás után érhetjük el a romokat a 363 méter magas hegycsúcson, Barnag irányából akár gépjárművel is megközelíthető a Balaton-felvidéki Nemzeti Park csodálatos erdei és ősborókásain keresztül.
A hegyet beborító erdőben biciklisek számára is megfelelő út van, amely Barnag irányából közelíti meg a várromot. Gyalogosként döcögős, köves út vezet a meredek hegyre, amelyet Derék-hegynek vagy Zádor-hegynek is hívnak. A várhoz jelzett turistaút, kitaposott ösvény vezet.
Bátorkő
A Kelet-Bakonyban, Várpalotától mintegy 5 km-re északra, a Fajdas-hegyet észak-keletről határoló Vár-völgyben, meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Bátorkő, vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait.
A szerény, de látványos romoktól a páratlan körpanorámát nyújtó, kopár tetejű, szavannaszerű Fajdas-hegy platójára érkezünk, majd hangulatos, kilátásban gazdag ösvényen ereszkedhetünk vissza a völgybe.
A túra hossza: 11,2 km, Várpalota központjából oda-vissza plusz 2,2 km. A túra időtartama: 3-3,5 óra, a városból 4,5 óra. Nehézsége: közepesen nehéz.
Kiindulópont: Várpalota, Mátyás király utca végénél, a régi zsidótemető előtti parkoló. Várpalota központjából, a Thury-vár mellől a Piros és a Kék kereszt jelzéseken, majd a Piros jelzést követve kb. 1100 méter.
Kinizsi-vár
A Kinizsi-vár vagy Nagyvázsonyi vár a magyar középkor egyik nevezetes erőssége. A Nyugat-Dunántúlon, a Veszprém megyei Nagyvázsony községben található, nem messze a Veszprém-Tapolca úttól, a Vázsonyi-medencében.
Maga a vár egy, a Pulától már Eger pataknak nevezett Nagyvázsonynál eredő Vázsonyi-Séd (patak) forrásához közeli dombra épült, mely a mai Kinizsi utcából nyíló Vár utcán lefelé haladva közelíthető meg.
A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították. A megújult és épületrészek részleges visszaépítésével kiegészített várat 2022. április 15-én nyitották meg.
Hegyesdi vár
A hegyesdi vár vélhetően már a 13. század második felében felépült a tatárok újabb támadása elleni védelmi rendszer részeként. Mára már a Balaton-felvidék egyik kevéssé ismert, messziről nem is látható romjának alig észrevehető maradéka is omladozik.
A Tapolcát és Veszprémet összekötő 77-es út mentén találhatunk rá Hegyesd falura, ahonnan a sárga turistajelzés vezet fel a hegytetőre. A 3-4 km-es út megedzi a tüdőt a meredeksége miatt, de majdnem végig lépcsők segítik a feljutást. Az utolsó néhány méter azonban igényel némi ügyességet, ugyanis sziklákon kell felkapaszkodni a csúcsra, tehát nemcsak a lábainkra, de néhol a kezünkre is szükség lesz. Bár az eredetileg 281 méter magas vulkáni kúpra épült 13. századi várból ma már az alapköveken kívül nem sok látszik, a kilátás és a nyugalom miatt mégis megéri felmászni ide.
Csikling-vár
Bakonycsernye és Isztimér között a Keleti-Bakony egy 420 méter magas dombján találhatók Csikling-vár csekély romjai. A vár építésének időpontja ismeretlen, oklevelek nem említik.
Csőszpusztát Szápár felé elhagyva rögtön a tábla után letéve az autót a kék „-” jelzést követve kb. 2 km-re található a Hamuház. Az út minőségétől függően esetleg autóval is el lehet menni eddig. A Hamuháztól kb. 200 méterre található a várhely, a kék L jelzést kell követni. A táv kerékpárral is megtehető, a Hamuháznál bicikli parkoló is van.
Szigligeti vár
A Szigligeti vár a Balaton-felvidéken, Szigliget falu mellett, a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján emelkedik.
Magyarország egyik leglátogatottabb és méltán népszerű vára, a Szigligeti vár immáron 750 éves múltra tekint vissza.
A Szigligeti vár Balaton-felvidék egyik legkedveltebb látnivalója. A Balaton váraként is ismert erődítmény a 239 méter magas Várhegyen áll, ahonnan lenyűgöző a kilátás a Balaton gyönyörű kék vizére, a Badacsonyra, a különleges formájú Szent György-hegyre és Csobánc várára. Mióta felújították, Magyarország egyik leglátogatottabb vára lett. Az állatbarát Szigligeti vár gyakran ad otthont koncerteknek és középkori játékoknak. A várudvarban büfé várja a látogatókat és fajátékokkal felszerelt játszótér áll a gyerekek rendelkezésére.
Somlói vár
A Somlói vár (vagy Somló-vár, Somló vára) Doba mellett található, a Somló hegy északi oldalán, sűrű erdőben. A vár alaprajza szabálytalan, belső tornyokkal és több udvarral ellátott. A szakadékon egy épen megmaradt felvonóhíd vezet át, ami egy sikátorba torkollik, ez vezet most az előudvarhoz. Ezt a területet az őrség dongaboltozatos szálláshelyei határolják nyugatról, déli és keleti falait pedig kőrések szegélyezik.
Az előudvarból egy felvonóhídon és egy szintén szűk sikátoron keresztül juthatunk el a belső udvarba. Itt található a vár legjellegzetesebb, hatszögletű tornya. Régi írások alapján a konyha helyezkedhetett el itt. Jelenleg úgy gondolják, a helyiség kápolnaként használhatták. A középkori vár romjaitól csodálatos látvány nyílik a környező tájra.
Tátika-vár
A Tátika-vár Zalaszántó közelében, a Keszthelyi-fennsík egyik bazaltcsúcsán található középkori várrom. Feltehetően Magyarország egyik legkorábban épült magánvára. 1997 óta része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
A várrom csak néhány kilométerre található Rezi várától, ezért a két vár története szorosan összekapcsolódik. A Tátika hegy nevét az első birtokosairól, a Honfoglalás után, ezen a helyen letelepedő Tátika nemzetiségről kapta.
A Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalthegyén található középkori várromhoz egy folyamatosan emelkedő ösvényen keresztül lehet eljutni. A kelet-nyugati irányba elnyúló, szabálytalan alaprajzú vár maradványait már az ösvényen felfelé és meg lehet pillantani. Az út Tátikahidegkútról kicsivel több mint 30 percet vesz igénybe.
Banyavár (Csabrendek)
Sümegtől északkeletre, Csabrendektől délkeletre mindkét településtől kb. 2 kilométerre a rendeki Csúcsos-hegy keleti oldalán egy kiemelkedésen található a rom.
A várat egy kb. 50 méter átmérőjű köralakú külső sánc és árok, valamint egy kb. 30 méter átmérőjű 5 méter magasra emelkedő belső gyűrű védte. Az erődítmény legmagasabb részén, a belső terület közepén egy 5 méter átmérőjű sík területen habarcsba kötött kőfalazat omladéka látható.
Essegvár
Essegvár romjai Bánd községben találhatóak, Veszprémtől nyugatra (12 km), Herendtől keletre (4 km) Veszprém megyében. A 8-as főúton közelíthető meg.
Essegvár, vagy másik nevén a bándi vár története az 1200-as évekig nyúlik vissza, feltehetően 1279 és 1309 között építették.
Ha a környéken járunk érdemes beugrani Herendre, megtekinteni a porcelán manufaktúrát és a hozzá tartozó múzeumot is.
A vártól a térképen is jelölt módon pár perc alatt elérhetjük a szentgáli őstiszafást, ami Európa egyik legnagyobb őstiszafása. Kellemes élmény sétálgatni a világos törzsű, sötétzöld lombú fák között.
Thury-vár
A Balaton és Velencei-tó között félúton, a bakonyi hegyek lábánál terül el Várpalota városa. Főterén áll a sok véres ostromot túlélt várpalotai vár, más néven Palota vára vagy Thury-vár.
A várpalotai Thury-vár vagy más néven ismert Palota vára az egyik legépebben megmaradt hazai vár, egyben Várpalota jelképe is. A vár épületébe a 60-as években betelepítették a vegyészeti múzeum szocialista jellegű kiállítását, ami sokáig elriasztotta a látogatókat, ám 2013-ban újra megnyitotta kapuit egy teljesen újragondolt, interaktív elemekkel felszerelt gyűjtemény, ami nem csak a fanatikus kémiásoknak nyújt izgalmas élményeket. A múzeum minden év nyarán nagy sikerű alkimista táborokat szervez a kisebbeknek, emellett szabadtéri játékokat is rendeznek minden korosztály számára.
Esterházy Kastély
A devecseri vár vagy más néven devecseri Esterházy-kastély Veszprém megyében, Devecser város belterületének északi részén található. A kastély és a hozzá tartozó, nagy kiterjedésű park is a kisváros egyik főutcájának számító 7324-es út mellett található, alig néhány száz méterrel onnét, ahol az út kiágazik a 8-as főútból és keresztezi a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalat. A parkban jelentős károkat okozott a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa.
Az épület a barokk és eklektikus építészet stílusjegyeit viseli magán, 1986 szeptemberétől ad otthont a város könyvtárának. Az évekig tartó felújítások során sikerült a várkastély régi hangulatát visszaállítani, eredeti formájukban láthatók a kazettás mennyezetek, a reneszánsz és barokk kandallók, a tölgyfából készült ajtók, ablakok, a faragott lépcsőkorlát. Az udvart a XVI. századi, Velencéből származó faragott kútkáva díszíti.